Hőszivattyú fagyos időben: hogyan ellenőrizzük a teljesítményt a tervezési hőmérsékleten?
Az olyan adat, hogy egy hőszivattyú „−25 °C-ig” vagy „−30 °C-ig működik”, az üzemi tartomány alsó határát írhatja le. Nem mondja meg automatikusan, hogy a készülék mekkora fűtőteljesítményt ad le ezen a hőmérsékleten. A helyes kiválasztás kulcskérdése az, hogy a dokumentált leadott teljesítmény fedezi-e az épület tervezési hőigényét azon az előremenő vízhőmérsékleten, amelyet a hőleadók ténylegesen igényelnek.
A minimális üzemi hőmérséklet nem azonos a rendelkezésre álló fűtőteljesítménnyel
Az üzemi határ azt mutatja meg, hogy a készülék a gyártó feltételei mellett milyen külső hőmérséklet-tartományban működhet. Ez nem bizonyítja, hogy a maximális fűtőteljesítmény az alsó határig változatlan marad.
Az ECO-TEC ECU149-SBY termékoldal például −30 °C-ig megadott kültéri üzemi tartományt és A7/W35, illetve A7/W55 mérési adatokat tartalmaz. A +7 °C-on mért teljesítményt nem szabad automatikusan −30 °C-ra vetíteni.
Az épület tervezési hőveszteségével kell kezdeni
A hőszivattyú kiválasztása előtt meg kell határozni az épület hőveszteségét a helyszínre jellemző tervezési külső hőmérsékleten. A hőveszteséget befolyásolja többek között:
- a falak, tető és padló hőszigetelése;
- az ablakok és ajtók;
- a fűtött térfogat;
- a légcsere és infiltráció;
- a kívánt beltéri hőmérséklet.
Két azonos alapterületű épület tervezési hőigénye jelentősen eltérhet. Az alapterület önmagában nem helyettesíti a hőveszteség-számítást.
A készülék teljesítményét a valós tervezési ponthoz kell illeszteni
A műszaki kiválasztás során az épület hőigényét össze kell vetni a hőszivattyú rendelkezésre álló teljesítményével a választott külső tervezési hőmérsékleten és a szükséges kilépő vízhőmérsékleten.
Az A−7/W35 és az A−7/W55 például két különböző üzemi pont. Ha a rendelkezésre álló adatlap csak A7/W35 és A7/W55 adatokat tartalmaz, a hideg időjárási teljesítménytáblázatot vagy görbét külön kell kérni, nem pedig +7 °C-ról extrapolálni.
Bivalens rendszer esetén tudatos tervezési döntés lehet, hogy a csúcsterhelés egy részét kiegészítő hőforrás fedezi. Ezt azonban meg kell tervezni és dokumentálni; nem lehet véletlen alulméretezés következménye.
Radiátor, padlófűtés és vízhőmérséklet
Régebbi radiátorok a méretüktől és az épület hőveszteségétől függően magasabb előremenő vízhőmérsékletet igényelhetnek, mint egy megfelelően méretezett padlófűtés. A magasabb vízhőmérséklet hatással van a rendelkezésre álló teljesítményre és a villamosenergia-felvételre.
Ezért nem a tavaszi, enyhe időben látott vízhőmérsékletet kell használni, hanem azt, amely a leghidegebb tervezési napon szükséges.
Télen a leolvasztás és a hidraulika is számít
Bizonyos külső hőmérséklet- és páratartalom-kombinációknál dér vagy jég képződik a kültéri hőcserélőn. A leolvasztási ciklusok befolyásolhatják az átlagosan leadott hőt, és hidraulikai követelményeket támasztanak.
Fontos a minimális térfogatáram, a rendelkezésre álló víztérfogat, a kondenz- és leolvasztási víz elvezetése, valamint a megfelelő fagyvédelem.
Hideg időjárási kiválasztási ellenőrzőlista
| Kérdés | Szükséges bizonyíték / adat |
|---|---|
| Mekkora az épület tervezési hőigénye? | Hőveszteség-számítás a tervezési külső hőmérsékleten |
| Milyen előremenő vízhőmérséklet kell? | Hőleadók méretezése vagy ellenőrzése |
| Mekkora teljesítményt ad le a készülék ezen a ponton? | Releváns gyártói teljesítménytábla vagy görbe |
| Van kiegészítő hőforrás? | Dokumentált vezérlési stratégia és bivalencia-pont |
| Megfelelő a hidraulika? | Térfogatáram, nyomásveszteség, víztérfogat, leolvasztási követelmények |
| Mi történik áramszünetben? | Megfelelő fagyvédelmi koncepció |
Mit mondanak és mit nem mondanak az ECO-TEC közzétett adatai?
Az ECU149-SBY oldal üzemi külsőhőmérséklet-tartományt és A7/W35, A7/W55 teljesítményadatokat közöl. Az ECP123-UBV oldal szintén tartalmazza ezt a két mérési pontot. Egyik modellt sem szabad pusztán a termék címében szereplő legnagyobb kW-érték alapján kiválasztani.
A tervezési pontban rendelkezésre álló teljesítményt és a rendszerintegrációt külön ellenőrizni kell. Nem állítunk modellre vonatkozó SCOP-ot vagy −15 °C / −30 °C teljesítményt olyan dokumentáció nélkül, amely ezt kifejezetten alátámasztja.
Gyakori kérdések
Ha egy hőszivattyú −30 °C-ig működik, biztosan kifűti a házat −30 °C-ban?
Nem következik ebből automatikusan. A leadott teljesítményt össze kell vetni az épület hőveszteségével ezen a hőmérsékleten, és figyelembe kell venni a szükséges előremenő vízhőmérsékletet.
Mindig szükséges kiegészítő elektromos fűtés?
Nem. A szerepe a méretezéstől, a tartalékfűtési koncepciótól, a vezérléstől és a rendszer követelményeitől függ.
Segít a padlófűtés nagyon hideg időben?
Az alacsonyabb előremenő vízhőmérséklet általában kedvező a hőszivattyú működéséhez, de a padlófűtésnek továbbra is képesnek kell lennie fedezni az épület hőveszteségét.
Lényeg: a prospektusban szereplő minimális üzemi hőmérséklet nem komplett fűtési terv. Megrendelés előtt a dokumentált teljesítményt a valós tervezési ponthoz kell hasonlítani, és a teljes rendszer működését szakmailag alá kell támasztani.